Minden évben november környékén összetalálkozhatunk a jellegzetes, látványos virágzati felleveleket hozó dísznövénnyel, amely sok otthon hálás éke lehet. Ha még nem tudod, hogyan történik helyesen a mikulásvirág gondozása, vagy csak kíváncsi vagy néhány érdekességre erről a pompás kis növényről, ez a cikk neked szól!
Milyen növény is valójában a mikulásvirág?
A mikulásvirág ( Euphorbia pulcherrima) a világ nagy részén közel egy évszázada kezdte meg pályafutását a ma ismert ikonikus karácsonyi dísznövényként, azonban természetesen ennél sokkal régebbre nyúlik vissza az igencsak érdekes és figyelemreméltó története. A növényt angol nyelvterületen egyébként mexikói lánglevél és karácsonyi csillag néven is ismerik, amelyek egyike a származására, a másik pedig a szezonális jellegére utal.
A növény eredeti hazája Közép-Amerika, ahol különösképpen a magasabb páratartalmú levegőt biztosító élőhelyeket részesíti előnyben. Noha nálunk többnyire apró cserepekben és falatnyi kaspókban bukkanunk rá a boltokban és kertészetekben, természetes élőhelyén akár három méter magasra is megnőhet.
Nagyon gyakori tévhit a mikulásvirággal kapcsolatban – amit sajnos még a nevében is nyomon érhetünk –, hogy a többnyire piros színű ékességei a virágai volnának. Ezek valójában csak fellevelek, amelyek felépítésüket tekintve a növény többi levelére hasonlítanak, de az apró, jellegtelen sárga kis virágokat mégis kiválóan kiemelik az élénk színeikkel.
A fellevelek alapvetően egészen a nappalok rövidüléséig, vagyis a késő őszi, kora téli napokig nem jelennek meg a mikulásvirágon, amikor azonban a természetes napfény 12 óra alá csökken huzamosabb ideig (ez olyan 8-10 hetet jelent praktikusan), menten láthatóvá válnak a színes fellevelek. Általában március-áprilisig lelhetjük fel őket a növényen, amely már akár februárban hullajtani kezdheti a leveleit, hogy fokozatosan egyszerűbb, pusztán zöld palástjába öltözzön át a nyári hónapokra.
A növényt már az aztékok is ismerték, és noha feltehetően mérgező hatása van, ők éppenséggel lázcsillapításra használták, valamint a piros fellevelek segítségével a szemeiket díszítették.
A mikulásvirág gondozása
A mikulásvirág kedveli a lakás világosabb pontjait, azonban a közvetlen napfényre legfeljebb csak fokozatosan szoktatva lehet kihelyezni még az őszi napokban is.
A száraz levegőnél ugyan jobban kedveli a párásabb közeget, azonban sem az öntözést, sem pedig a párásítást nem szabad túlzásba vinni, és nyáron két öntözés között nem baj, ha picit kiszárad a földje. A téli virágzási időszakban se locsogjon az öntözővíztől a földje, de lehetőleg végig maradjon nagyjából egységesen nyirkos.
Nem igényel túl meleg helyet, de minimum 10-15 Celsius-fokra azért szüksége van – ennél viszont ne is nagyon legyen melegebb, a téli időszakban maximum 10 fokkal, nyáron pedig akár 15-tel. A mikulásvirág február és április között kezdi elveszíteni a virágát és felleveleit, de ezt látva nem kell megijedni, hiszen természetes folyamatról van szó – a nyári időszakban nem a virágzásra, hanem már a fotoszintetizálásra összpontosít a növény. Ekkor érdemes visszavágni a növényt, amelyet egy ideig lehetőleg ne is öntözzünk, hiszen így érhetjük el, hogy május vége felé megjelenjenek az új hajtásai. Az átültetéssel is érdemes várni a hajtások megjelenéséig, s június felé már a szokott módon öntözhetjük és gondozhatjuk a növényt.
Ha télen ismét szeretnénk megcsodálni a felleveleket, valószínűleg nem lesz különösebb dolgunk, de ha mégsem öltözne pirosba a mikulásvirág, a napfényes órák számának csökkentésével – például a növény árnyékba helyezésével – heteken belül eredményt érhetünk el.
Tápoldatozni a virágzási időszakban nem kell a mikulásvirágot, vagy ha mégis megtesszük ezt, lehetőleg 2-3 hétnél gyakrabban ne alkalmazzuk a tápoldatok. Nyáron viszont 1-2 hetente elláthatjuk tápoldattal a növényt, különösen abban az időszakban, amikor az új hajtások még növekednek és erősödnek.
A sokféle mikulásvirág
A fellevelek színe eredetileg a mai is széles körben ismert élénk, életteli vörös, azonban a kertészetekben ma már mindenféle színű mikulásvirággal találkozni lehet.
Ugyancsak régi és mára már elég elterjedt változat a „Jingle Bells” nevű, amelynek vörös fellevelein fehér vagy világos rózsaszín pettyek sorakoznak, illetve a „Plum Pudding”, amely az első lila fellevelű változat volt – derül kis a gardendesign.com cikkéből.
Újabban vaj- vagy krémszínű, fehér és teljesen rózsaszín levelű mikulásvirágok is akadnak, de talán még üklönlegesebbek a narancssárgás és sárgás fellevelű növények.
A színek mellett a formák is nagyon jellegzetesek, hiszen vannak kisebb és nagyobb, csavarodó és „egyszerű”, ép vagy éppen karéjozott, illetve hullámos szélű fellevelek is az egyes ritkább mikulásvirág-változatokon.
(A borítókép forrása: pixabax.com)
