Menü Bezárás

Madáretetés télen – A legfontosabb tudnivalók

Madáretetés télen

A madáretetés egyike azoknak a hétköznapi kis rítusoknak, amelyek mindmáig összeköthetnek minket kissé a természettel, és lehetőséget teremtenek arra, hogy megcsodáljuk annak megannyi csodáját és szépségét. De hogyan csinálhatjuk jól – vagyis úgy, hogy jó szándékunkkal ne a pusztítás felé vezető útra fektessünk le újabb követ…? 

A madarak természetesen nem kifejezetten szorulnak rá az ember által nyújtott táplálékra, még télen sem. Igaz, annyi bizonyos, hogy miközben folyamatosan kertekké és szántóföldekké alakítjuk az élőhelyeiket, s még ahol a kertekben akadna számukra hely, ott is házimacskákkal és számukra sivatagnak ható gyepes-tujás növényzet fenntartásával tesszük pokollá az életüket, addig egy kis figyelmesség bizony akár indokolt is lehet. Ráadásul hasznos is lehet a madáretetés, ha az alábbi kérdéseket megvizsgálva felkészültebben tesszük azt.

Mikor etessünk? 

A madáretetés kezdetét nehéz volna naptári dátumhoz kötni, hiszen a természet nem köti magát efféle béklyókkal, de legalábbis nem olyan szigorúan, mint teszi azt az ember. Alapvetően november vége felé már a legtöbb esetben el lehet kezdeni a táplálék kihelyezését, de érdemes inkább az első komolyabb, tartósabb fagyok megérkeztéhez kötni a madáretetés kezdetét.

Nemcsak az a fontos viszont, hogy mikor kezdjük el etetni a tollas kis vendégeket, hanem az is, hogy mikor, és hogyan vonjuk meg tőlük az általunk biztosított táplálékforrást, hiszen tavasszal akár a fiókák pusztulásához is vezethet, ha a madárszülők bizonyos típusú, az etetőkben talált eledelekkel csillapítanák utódaik nem szűnő éhségét a természetben akkortájt bőséggel fellelhető más csemegék helyett. Praktikusan ez azt jelenti, hogy március elején már csökkenthetjük a kihelyezett eleség mennyiségét, majd március közepe táján már lehetőleg álljanak üresen az etetők. Pontosabban, amennyiben télen jól fogyott az esetlegesen kihelyezett papagáj- vagy pinty magkeverék, úgy még a tavasz legvégéig is folytatható ezzel az etetés, hiszen a magevő madarak számára ezzel túl nagy bajt nem okozunk, de ha még nem találnak elég magvat, akkor némi segítséget nyújthatunk számukra. A fekete napraforgó viszont lehetőleg a március eleji-közepi dátumnál kerüljön le a terítékről.

Elég csak az etetés?

Az etetés gyakran nem a legfontosabb tevékenység, amivel a madarakat segíthetjük. Nemcsak nyáron szomjazhatnak ugyanis, hanem télen is, amikor nehezebben találnak be nem fagyott vízforrásokat. Ilyenkor létfontosságú, hogy rendszeresen rendelkezésükre bocsátsunk olyan vizet, amelyet biztonsággal fogyaszthatnak. Ehhez fontos, hogy a tálkába vagy itatóba helyezett víz ne fagyjon be, és olyan eszközt használjunk, amely nem fenyegeti a madarakat a vízbe fulladás veszélyével. Újabb lehetőség arra, hogy a madaraknak kedveskedjünk, ha odút helyezünk ki számukra. Ez a költési időszakban értelemszerűen más funkciót tölt be, mint télen, de bármilyen furcsa is, a fagyos évszakban is hasznát vehetik a madarak az odúnak. Ilyenkor elsősorban éjszakázni térhetnek be, főleg időszakos jelleggel. 

Mivel etessünk?

Ugyan fentebb az szerepel, hogy a madáretetés csak télen veszi kezdetét, valójában nem is feltétlenül van ez így: az ehető termést hozó cserjék és fák ültetésével már ennél korábban is sokat tehetünk a madarak segítéséért. Az ősz végén termést érlelő növényekről (tipikus ilyen növény a csipkebogyó vagy a kökény is) még sokáig szüretelhetnek a madarak, így akár télen is értékes tápanyagokban gazdag csemegéhez juthatnak anélkül, hogy azért nekünk akár egy plusz fillért ki kellene adnunk, vagy különösebben észben kellene tartanunk az etetést. Ez ráadásul végső soron is az etetés legtermészetesebb és leginkább madárbarát módja lehet. 

Ami viszont az etetők megtöltését illeti, többféle lehetőségünk is van, és más-más madarakat fognak vonzani a különböző típusú finomságok. Alább következzen néhány gyakori eledel, amely alkalmas a madáretetésre:

  • Fekete napraforgómag
  • Pucolt és kisebb darabokra tördelt dió, mogyoró
  • Hullámos papagáj vagy egzóta magkeverék (a gyakori látogató cinkék nem ezt fogják falatozni, de sok apró madár szívesen fogyasztja)
  • Cinkegolyó
  • Alma
  • Bogyók
  • Faggyú
  • Zsírszalonna (szigorúan sózatlan!)
  • Szárított lisztkukac (semmiképpen nem keverendő össze a csontival, amely fertőző is lehet életmódjából kifolyólag!)
  • Szőlő
  • Búza

Emellett MINDEN ESETBEN KERÜLENDŐ a madarak etetése az alábbiakkal:

  • Kenyér
  • Kutya vagy macska száraztáp
  • Feldolgozott élelmiszerek (pl. kolbász, szalámik, chispek, péksütemények, sózott szalonna, ropi)
  • Csonti, vagyis légylárva
  • Penészes, romlott magvak 
  • Popcorn
  • Nyers rizs 
  • Sózott napraforgómag vagy sózott mogyoró 

Hogyan védjük az etető környékét?

A madáretetők körül sajnos akkor is gyakran megjelennek a környék macskái, ha nekünk éppenséggel nincs is ilyen kedvencünk. Mivel az semmiképpen nem tekinthető a „természet rendjének”, hogy egy jóllakott, háziasított és egyébként feltehetőleg nem is őshonos felmenőkkel rendelkező ragadozó leselkedjen a madarakra, okkal igyekezhetünk valami módon távol tartani őket. (Szemben például a karvallyal, amely madár mindig is szerves része volt a hazai faunának, s így képmutatás volna a számára a túlélést jelentő vadászat miatt megharagudni rá…) A kutyatartók olyan szempontból mindenképpen előnyben vannak, hogy a portájukra valószínűleg nem kószálnak be a macskák, ellenben más esetben észszerű és a valóságtól nem túlzottan elrugaszkodott megoldást az jelenthet, ha szúrós, tövises ágakat helyezünk az etető alá vagy annak környékére. 

A másik tényező maga a csapadék lehet, amely hó formájában lehullva beboríthatja a pusztán a talajra vagy adott esetben az ablakpárkányra szórt magvakat is. Ez ellen úgy tehetünk, ha elég széles tetőt szerelünk az etetőtálca fölé. Oldalról viszont nem kell nagyon zártnak lennie az etetőnek, mivel meglehet, hogy egyes félénkebb madarak úgy nem szívesen látogatják majd. 

Mikor etessek mindenképpen?

Ha az adott évben már elkezdted etetni a madarakat, a tartós fagyok múltáig ne is hagyj fel ezzel! Sajnos a madarak hoppon maradhatnak, ha az addig megbízható táplálék-lelőhelyük egy csapásra megüresedik, és nem találnak maguknak semmi elemózsiát. Az apró, csupán pár grammos madarak egyetlen igen fagyos éjszaka után is kritikusan legyengülhetnek, és sajnos előfordulhat, hogy nem is sikerül túlélniük az így kialakult váratlan helyzetet…

(A borítókép forrása: Pixabay.com)