Egy csipetnyi kakukkfűvel remek aromákat lehet kihozni bizonyos ételekből, azonban nemcsak fűszerként, hanem gyógynövényként is nagyon sokoldalú ez a nyári estéken legelőkön, erdőszéleken, mezőkön illatozó kis örökzöld.
A mezei kakukkfű igen rég óta ismert és elterjedt gyógynövény, valamint fűszernövényként sem utolsó. Apró, többnyire lila színű virágzataival gyakran találkozhatunk nyaranta a legelők, mezők, erdőszélek környékén, s megjelenésénél is figyelemre méltóbb talán az a friss, aromás illat, amely belőle árad.
Sokáig mindenek előtt „női bajokra” alkalmazták, elsősorban azért, mert a népi megfigyelések szerint a rendszertelen, fájdalmas vagy elnyúló menstruáció esetében enyhülést hozhat. Ezzel kapcsolatban mindenesetre érdemes megjegyezni azt is, hogy bizonyos kutatások szerint a kakukkfű hatóanyagai a szervezetben az ösztrogén hormonhoz hasonlóan „viselkedhetnek”, így egyes állapotokon (például emlődaganat, miómák, petefészek-daganatok, endometrózis) ronthat is a túlzásba vitt kakukkfű-fogyasztás.
Külsőleg, borogatásként vagy kenőcsben alkalmazva a kakukkfüvet, elősorban a gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatásának köszönhetően alkalmas lehet a pattanásos, aknés bőr jelentette kellemetlenségek enyhítésére. Erre a célra érdemes lehet vagy a friss növényi részekből készült főzetet/forrázatot használni, vagy akár semlegesebb növényi olajba (olíva olaj, kókuszolaj) keverve a kakukkfű illóolaját alkalmazni.
A kaukkfű teaként fogyasztva csökkentheti a vérnyomást káliumtartalma és vízhajtó hatása révén, valamint egy nálunk nem őshonos, hanem Pakisztánban és Afganisztánban fellelhető faja (Thymus linearis Benth) esetében állatkísérletek is bizonyították a vérnyomáscsökkentő hatást.
A téli időszakban is jól jöhet egy-egy adag szárított kakukkfű otthon, hiszen nemcsak általános immunerősítőként segíthet minket a fertőzések megelőzésében, de egyúttal a már megjelenő kellemetlen tünetek – úgy mint köhögés, orrfolyás, torokfájás – esetén is enyhülést hozhat. Sőt, köptető hatása is ismert, így felgyorsíthatja a kellemetlen váladék távozását a felső légutakból. Mindamellett vírusölő hatása is lehet, így akár a gyorsabb felépülést is elősegítheti.
A kakukkfű teájával fogfájás és a szájüregben fellépő gyulladások esetén öblögetni is érdemes lehet, hiszen már említett gyulladáscsökkentő és baktérium-, valamint gombaölő hatása miatt gyorsíthatja a gyógyulást. Persze, ez esetben sem érdemes a fogorvost „kikerülve” házi praktikákkal próbálkozni, de a megfelelő kezelés kiegészítéseként szóba jöhet az öblögetés.
Takarításhoz ugyancsak bátran alkalmazhatunk pár csepp kakukkfű illóolajat vízben elkeverve, hiszen enyhe vírus- gomba- és baktériumölő hatása mellett elmondható róla, hogy a”betolakodó” rovarok és rágcsálók sem kifejezetten szeretik az illatát. Persze, a kártevők vagy a penészgombák „inzációja” esetében már nem sok eredményre számíthatunk, de arra mindenesetre alkalmas a növény illóolaja, hogy az elsőként megjelenő egyedeket inkább jobb belátásra bírja, s ezáltal elkerülhető legyen a komolyabb probléma kialakulása.
Sokan akadnak, akik tápláló hatása miatt a fürdővízbe is cseppentenek kakukkfű illóolajat, vagy akár kakukkfűből készült főzettel mosnak/öblítenek hajat. Ők állítják, hogy ettől fejbőrük, hajuk, bőrük egészségesebb, szebb lesz – bár egyelőre nem sokan vizsgálódtak azt illetően, hogy ez valóban így van-e.
Nem utolsósorban említést érdemel, hogy a kakukkfű illata is igen kellemes, így akár egy párologtatóba cseppentve az illóolaját elérhetjük, hogy valamivel jobb legyen a hangulatunk.
Kinek nem ajánlott a kakukkfű?
Kis mennyiségben (például az ételekben fűszerként használva) a kakukkfű valószínűleg mindenki számára biztonságos, azonban érdemes kerülni a nagyobb mennyiségben történő fogyasztását a gyerekek, várandós és szoptató nők, illetve azok számára is, akik valamely rokon, vagyis az árvacsalánfélék közé tartozó növényfajra (pl. oregánó) ismerten allergiásak. Véralvadást gátló hatása miatt a kakukkfüvet ugyancsak nem ajánlják közvetlenül műtétek előtt, vagy az eleve véralvadási zavarokkal küzdő személyek esetében.
A kakukkfű gyűjtése, tárolása
A kakukkfű egyszerűen nevelhető otthon a kertben, erkélyen, esetleg akár kis cserepekben a fényesebb ablakokban is, ráadásul tiszta, szennyeződésektől mentes helyen a természetben is gyűjthető.
Elsősorban az üde hajtásrészeket érdemes gyűjteni, közvetlenül a (teljes) virágzás előtt. Amikor még csak legfeljebb a virágzatok kezdeményei jelennek meg, számíthatunk arra, hogy kellemes aromájú, fűszeres, friss ízvilágú növényi részek kerülnek a birtokunkba. Később már veszít a jellegzetes ízvilágából a növény, de azért ilyen esetben sem kell teljesen elvetni a gyűjtését.
Szárítás után a kakukkfüvet tároljuk fedett üvegben, teatartó dobozkában vagy jól lezárható papírtasakban akár még néhány hónapon át a felhasználásig.
A kakukkfűtea elkészítése
Egy bögrényi (2-3 dl) kakukkfű-teához nagyjából másfél-két teáskanálnyi szárított növényre lesz szükség, míg friss kakukkfű esetében természetesen ennél többel érdemes számolni, hiszen ekkor még eleve magas a kakukkfű víztartalma.
A forrásban lévő vizet a kaukkfűre töltve 8-15 perc alatt készítsük el, majd pedig szűrjük le a forrázatot.
Ha náthás tünetek enyhítése miatt isszuk a teát, érdemes lehet egy-két teáskanál mézzel még hatékonyabbá tenni a forró italt.
