Menü Bezárás

Vendvidék – látnivalók, túratippek és érdekességek az ország bájos, nyugati szegletéről

Vendvidék látnivalók

A természet és hagyományok kedvelői előtt nem ismeretlen a Vendvidék, hazánknak ez a páratlanul szép, üdén zöldellő lankákkal, aprócska településekkel, szerény haranglábakkal, és az utóbbi időben kiváló falusi turisztikai programokkal tarkított tájegysége.

A Vendvidék hazánk legnyugatibb pontja, amely két országgal is szomszédos: Szlovéniába és Ausztriába is igen hamar át lehet ruccanni innen… Mi több, a Vendvidék történelmi területe a ma már Szlovéniához tartozó Muravidéket is magába foglalta a Rábavidék mellett. Ugyan a Vendvidék is az Őrségi Nemzeti Park része, nem azonos magával az Őrséggel, még ha általában az utazók és gyakran a szállásadók egyazon tájként kezelik is.

A Vendvidék elnevezés egyébként az ott élő szlovén lakosság miatt ragadt a tájegységre, hiszen vendeknek a szlávokat nevezték, s közülük is különösképpen a rábavidéki szlovén embereket. Érdekesség, hogy a Vendvidéken és az Őrségben élők gyakorta tótokként is említették a szlovén lakosságot, holott természetesen semmi közük nem volt a szlovák lakossághoz. Egészen egyszerűen arról van szó, hogy errefelé minden szláv származású egyént tótnak tekintettek. (Tágabb értelemben persze a szlavóniai lakosságot is nevezték tótoknak, vagyis egykor jóval kevésbé volt jellemző, hogy kizárólag a szlovákokat illessék e megnevezéssel. Éppenséggel, a mai Horvátország területén fekvő Szlavóniát egykoron Tótországnak is nevezték.)

Kétvölgy egy nyári estén

A terület az országban egyedülálló állat- és növényvilággal rendelkezik, és az utazók szeme elé táruló táj is viszonylagos érintetlenségről árulkodik. A fenyveseknek kedvez, hogy hazánk egyik legcsapadékosabb tájegysége a Vendvidék, valamint az olyan őshonos növények is szépen meg tudtak maradni, mint a réteken, mezőkön megbúvó orchideák. A növényi diverzitás persze nem marad további pozitív hatások nélkül, hiszen több lepkefaj fedezhető fel errefelé, mint az országban bárhol máshol – és egyéb rovarok, számos madárfaj, kétéltűek és hüllők is szép számban képviseltetik magukat e vidéken.

A Vendvidék öles fái a madárvilág képviselőinek is menedéket nyújtanak

Ahogyan az Őrségben, úgy a Vendvidék területén is lépten-nyomon találkozunk izgalmas történelmi örökséggel, s még annál is inkább, az egykori hagyományok máig fennmaradt és élő nyomaival. Ezek egyik legékesebb példája az őrségi és vendvidéki fazekasság mindmáig eleven hagyománya – hiszen több portán is akadnak még fazekasok, és a különböző rendezvényeken, vásárokon is színvonalas, és a helyi hagyományok előtt tisztelgő portékákkal találkozhatunk.

Vendvidék – természeti látnivalók

A felsorolást a természeti látnivalókkal kezdem, hiszen a többség éppen ezek miatt zarándokol el az ország ezen szegletére.

A Vendvidéken járva mindenképpen érdemes ellátogatni Kétvölgyre, amely az év minden részében nagyon kedves kis település képét nyújtja, azonban tavasszal az orchideák (vagyis kosborok) is virágoznak. Ezeket a növényeket hivatott bemutatni a kétvölgyi orchidea tanösvény is, amelyet kényelmes kis sétával akár családosok is könnyedén bejárhatnak. A két, jól elkülönülő településrészből álló Kétvölgy tartogat még egy haranglábat, illetve egy kilátót is.

A kétvölgyi kilátóról megcsodálhatjuk a dimbes-dombos, zöldellő tájat…

Nemcsak ökológiai-természeti szempontból valóságos ínyencség a Szalafő és Szentgotthárd (azon belül Farkasfa településrész) határán húzódó Fekete-tó, de néhány érdekes legenda is fűződik hozzá. Ezek alapvetően egy elsüllyedt templomról szólnak, amelyet így vagy úgy, de elnyelt a mocsár. Az egyik legenda szerint egy fiatal, szegény lány módosabb szerelme mást vett el feleségül, s így az esküvőt látva a lány úgy elkeseredett, hogy könnyei elnyelték a dombon álló templomot. Egy másik legenda arról szól, hogy egy cselédlány a miséről késve kívánta, bárcsak elsüllyedne a templom, míg megint mások úgy beszélték, hogy egy, a karácsonyi miséről elkéső nő kívánt hasonlót. Akárhogy is, állítólag olykor-olykor, de különösen karácsony éjjelén, még hallani lehet a mocsárnál a harangszót. A tőzegmohás dagadóláp (avagy ingóláp) állítólag olyan veszedelmes, hogy rövid idő alatt képes elnyelni még egy tehenet is, de nem is ez vele kapcsolatban a legérdekesebb, hanem a legutóbbi jégkorszak lenyomatát őrző, hazánkban egyedülállónak tekinthető növénytársulása. A terület természetvédelmi szempontból igen jelentős, és nemcsak azért nem érdemes a kijelölt utakról letérve bemerészkedni ide, mert óvni kell az itt élő állatokat és növényeket, de azért sem, mert a mocsár bizony képes hamar elnyelni egy embert is.

Ugyancsak Orfalun találhatunk viszont olyan helyeket, amelyeket bátran felkereshetünk. Ilyen a Rókagomba-tanösvény is, amelyet néhány óra alatt könnyedén be lehet járni. Gyerekekkel érkezőknek a Tűzlepke Öko-élménypark is érdekes természetközeli kalandnak bizonyulhat, de a Vadvirág Méhes- és Gyógyítókert is nagyon hangulatos, és alkalmas egy kis kiruccanásra.

A felsőszölnöki Alsó-Jánoshegyen egy kisebb kilátó várja a túrázókat, azonban talán nem is ez a fő látványosság, hanem az oda vezető út. A kilátó ugyanis alapvetően fákkal van körülvéve, így vegetációs időszakban nem nyílik körbe olyan szép kilátás, mint amire a többség vágyna. Még mindig Felsőszölnökön maradva, valamivel távolabb a Hármashatár-tanösvényt is megtaláljuk, amelyen lépdelve egy kisebb emlékműig is eljutunk, amely a szlovén-osztrák-magyar hármas határt jelöli.

Szintén érdemes ellátogatni a Hársas-patakhoz, amelynek partjai több helyen vadregényes világba kalauzolják el a túrázót.

Erzsébet Apostol képe a Pixabay -en.

Ezen felül a Vendvidék megannyi látnivalója közül a Hársas-tó természetesen az alighanem legnépszerűbb, hiszen a Szentgotthárdon található, nem is olyan nagyon régen a Hársas-patak völgyében kialakított Hársas-tó mindenki számára nyújt valamilyen kikapcsolódási lehetőséget. A gyönyörű tavacskát körbesétálni sem utolsó élmény, de meg is lehet benne mártózni. Túl sok szolgáltatásra azért ne számítsunk: néhány öltöző, illetve egy kisebb, kavicsos parkolóhely fogadja az ide érkezőket. No, meg egy lángosos is az esetek zömében, de ezen túl már tényleg nem zavarja semmi a Hársas-tó természetközeli, nyugalmas atmoszféráját.

Vendvidék látnivalók – kultúra, hagyomány, műemlék

Szó esett már a Hármashatárkő emlékműről, amelyhez egy tanösvény vezet, azonban több másik látnivaló is akad még a Vendvidéken.

Például a tájegységre jellemző szoknyás haranglábak. Ezek közül az egyik legismertebb a nagyon szép állapotban lévő kétvölgyi (ritkaházai) harangláb, amelyet azért sem túl nehéz megtalálni, mert a településen belül már táblákkal is jelölik, hogy merre kell tovább haladni a műemlékhez. Orfalun ugyancsak megtekinthetünk egy haranglábat, ami ráadásul jóval kevésbé „eldugott” helyen lelhető fel, mint a kétvölgyi, hiszen a Fő út mellett helyezkedik el.

Ami még a vallási és valláshoz kötődő emlékeket és látnivalókat illeti, szót ejthetünk többek között a szakonyfalui fénykeresztről, amelyet 2011-ben állíttattak a hívek, és a maga egyszerűségében nyújt különleges látványt a sötétedés utáni órákban.

Sokkal régebbi múltra tekintenek persze vissza a tájegység templomai, amelyekből több, igen szép is akad a Vendvidéken. Szentgotthárdon magasodik például a barokk stílusban épült Nagyboldogasszony templom, illetve megér egy látogatást az Apátistvánfalvai Harding Szent István-templom is.

Ezt a fotót 1962-re datálják; a szentgotthárdi Nagyboldogasszony-templom és a ciszterci apátság látható rajta – Fortepan / Szalay Zoltán
Ez pedig a templom, ahogyan ma emelkedik a város parkjai és házai fölébe – (a szerző felvétele)

Az egyháztörténeti anyagon kívül – méretéhez viszonyítva – gazdag néprajzi, helytörténeti és történelmi anyagot mutat be a szlovén tájházként is funkcionáló Kühár emlékház, amely egy egykori plébániaépületből került kialakításra.

A néprajz, különösen a folklór iránt érdeklődők egyébként egy igazi kis természetközeli „csemegét” is találnak a Vendvidéken, ahol Szellemek útja! néven adtak át tanösvényt. Az Orfalun található rövid, mindössze 4 kilométer hosszúságú tanösvényre egy boszorkányt mintázó tábla hívja fel a figyelmet, és aki úgy dönt, követi a boszis jelzéseket, az megtudhatja, miféle hiedelmek és misztikus, baljós hagyományok elevenedtek meg a szlovén népi világ mindennapjaiban. A tanösvény a tájháznál startol, így nem jelent nagy kihívást megtalálni.

Ha már itt tartunk, az orfalui szlovén tájházba is érdemes bekukucskálni, már, ha valaki szereti alaposan megismerni annak a vidéknek az egykori mindennapjait és történetét, amelyet éppen bebarangol. A 20. század végén épült tömésház igényesen felújítva várja a látogatókat, ráadásul, aki szerencsés időpontban érkezik, akár egy-egy érdekes rendezvényen is részt vehet.

Akit bővebben is érdekelnek a tájegység helytörténeti emlékei, azok a Szentgotthárd, Hunyadi út 6. szám alatt felkereshetik a Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Gyűjteményt is, amely 1983-ban nyitotta meg kapuit a közönség előtt.

Alsószölnökön, a Fő út mentén egy az 1800-as években épített bognárházat alakítottak ki tájházként. A csupán szobából, konyhából és pincéből álló házat egykoron egy bognármester, vagyis kerékgyártó lakta, így az általa is használt eszközök és munkák is bemutatásra kerülnek. A látogatásához előre be kell jelentkezni.

A szekérgyártók mindennapjait mutatja be a Bognárház (Pasztilla aka Attila Terbócs, CC BY-SA 4.0 https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0, via Wikimedia Commons)

Kétvölgyön is látogatható egy népi műemlékház, amely minden év tavaszának közepe tájától őszig fogadja az érdeklődőket, és egy, az eredeti helyén megőrzött hagyományos zsúpfedeles, döngölt agyagpadlós házikót mutat be számukra korhű és hiteles berendezési tárgyakkal.

Mint arról korábban már szó esett, a Vendvidék – úgy alakult – két országhatárt is magában foglal, s ennek apropóján tanulságos kiruccanást lehet tenni az apátistvánfalvai Határőrmúzeumban (avagy Határőr Emlékhelyen) is. Nagyjából arra is számíthatunk a múzeumban, amire a neve alapján a legtöbben gondolnak: a határőrök mindennapjait, egyenruháját, tevékenységét és munkaeszközeit mutatják itt be mindazoknak, akik előre jelzik látogatási szándékukat a létesítmény gondnokánál.

Ma már csak romok emlékeztetnek a szentgotthárdi kaszagyárra, amely fénykorában egész Magyarországon híres és elismert volt az általuk gyártott kiváló minőségű portéka apropóján. Ha ott járva nem is léphetünk be a gyárépületbe, kívülről azért meg lehet lesni a sokatmondó, marcona vaskapus épületet, és az Index pár évvel ezelőtti riportjában is találunk róla izgalmas felvételeket. Már, ha valakinek felcsigázta az érdeklődését a kaszagyár dolgozóinak kemény, de végtelenül elszánt munkája.

Messze földön híres volt a Szentgotthárdi Kaszagyár, amelyről ez a fotó 1975-ben készült – Fortepan / Gábor Viktor

Vendvidék látnivalók – kávézók, vendéglátóhelyek

A Vendvidék alapvetően nem az a hely, amely dúskál a kávézókban és puccos éttermekben, de aggódniuk azért nem kell a gasztronómia és a hangulatos, kávéházi, teaházi beszélgetések híveinek sem, mert akadnak szuper helyek itt is.

Orfalun például egészen egyedülálló a maga nemében a (Moha) Fűszertár Füveskert és Teaház, ahol a finom teák mellett legtöbbször sajtok, kencék, kekszek, sütemények, kávé, kézműves sörök és finom szendvicsek is vannak – de persze nem árt szemfülesnek lenni, mert előfordult már velem, hogy későn érkezve lecsúsztam az egyébként mennyei kekszről, amire pályáztam. Őszintén szólva, nagy felüdülést jelentett olyan teaházba térni, ahol nem csak a megszokott, előre csomagolt cookie-val találkoztam, hanem különleges, helyben készült finomságok közül lehetett válogatni. Nemcsak a finomságok miatt éri meg ide látogatni, hanem az ízlésesen berendezett, tiszta, hangulatos környezet és a barátságos kiszolgálás miatt is. De ne feledkezzünk meg arról sem: nincs ahhoz fogható, amikor a forró, aromás teát kortyolgatva és a fenséges, házias csemegéket majszolva tüdőnkbe szippanthatjuk a zöldellő vidék minden frissességét a kis kerti asztaloknál üldögélve. Az épület előtt illatozó levendulákról pedig még szót sem ejtettem…! Indulás előtt azért mindenképpen javasolnék egy kis utánajárást, mert a téli időszakban zárva tart a teaház, és a nyári szezonban is változó, hogy mely napokon lehet betérni. Az a tapasztalatom, hogy általában tavasszal, ősszel csak péntek-szombat-vasárnap vannak nyitva, míg a „főszezonban” csak hétfőn és kedden tartanak zárva. A legjobbat pedig a végére hagytam: minden évben akad időről-időre valamilyen izgalmas kis rendezvény, ami miatt megéri figyelni a Fűszertár Facebook-odalát.

Moha Fűszerkert Teaház, Orfalu
A finom tea, az ízléses környezet és a közösséget kovácsoló programok okán is nagyon a Vendvidékbe illeszkedőnek találom a Moha Teaházat (A fotóért köszönet a Fűszertár Füveskert és Teaház csapatának!)

Felsőszölnökön járva a Szlovén Mintagazdaság negyvenöt fős éttermében ízletes, helyi finomságokkal is találkozhatunk – köztük az elmaradhatatlan dödöllével, amit mellesleg mindenképpen ajánlok azoknak, akik a Vendvidéken, Őrségben, vagy akár csak Vas megyében járnak. A mintagazdaság felkeresése a gasztronómiai élményeken kívül azért is jó ötlet, mert pompás természeti környezet övezi, és ráadásul a tanyák kedvelt állatait is meg lehet pillantani, ami különösen a gyerekeknek nagy élmény.

Az apátistvánfalvai Apát Panzió és Éttermet szintén meleg szívvel tudnám ajánlani, mivel az ételek ízletesek, a tálalás ízléses, a környező táj pedig mesés. Külön érdekesség, hogy az ételekben a környékre jellemző különleges alapanyagok is megjelennek, így a vargánya, a tökmag, a kecskesajt, vagy éppen a szarvashús.

Azért persze Szentgotthárdról, és az ott található éttermekről, kávézókról sem feledkezhetünk meg! A belvárosban ugyan a tájat nem, de a kellemes, nyugalmas vidéki városi hangulatot már annál inkább élvezhetjük. Az itt található vendéglátóhelyek közül a legnépszerűbbek közé tartozik a Cafe Corso Étterem, a Terasz Cafe & Kitchen, a Club3 Étterem, illetve a Rodeo Étterem, amelyet leginkább a különleges tematikája miatt tudnék méltatni.

Aktív kikapcsolódás – lovaglás, lovarda, kerékpárkölcsönzés, túrák a Vendvidéken

Nem titok, hogy a kerékpározás az egyik legkedveltebb kikapcsolódási forma a Vendvidéken és az Őrség területén egyaránt. Sokan akadnak azonban, akik akár az ország másik végéről utaznak el idáig, és nem szívesen cipelnék magukkal a kerékpárjaikat. Igaz, ami igaz, a saját drótszamár egyértelműen mindig a legtökéletesebb és a legkényelmesebb, hiszen ehhez szokott hozzá tulajdonosa, de azért akadnak olyan szituációk is, amikor érdemes fontolóra venni a kerékpárkölcsönzés lehetőségét. Szerencsére a Vendvidékre érkezők ezt meg is tehetik, hiszen akar a térségben néhány olyan hely, ahol párezer forintért egy egész napra övék lehet a kölcsönbringa. A szentgotthárdi Gotthard Therme Hotel & Conference például a felnőtt kerékpárok mellett gyermek kerékpárokat is tud biztosítani, de a nem túl messze, az őrségi Szalafőn található Gatter Fogadóban is akadnak bérelhető biciklik. Aki bővebb információt szeretne a témában, érdemes ellátogatnia az Őrség.info weboldalra, hiszen itt kissé távolabbi kölcsönzők, illetve az árakra és elérhetőségekre vonatkozó információk is szerepelnek.

A kerékpározásnál már csak egy jobb dolog van: a dimbes-dombos vidéket lóháton bejárni. Sajnálatos módon a Vendvidék nem igazán bővelkedik lovas turizmust űző helyekben, de valamivel távolabb már akad egy-egy lovasudvar. Az őriszentpéteri Dobokay Lovasudvar, a kercaszomori Kerca Biofarm, a vasszentmihályi St. Michael Panzió és Lovaspark, a felsőjánosfai Csalogány lovasudvar, illetve az ivánci Keresztes tanya jöhet szóba akkor, ha valaki egy kis lovaskocsikázásra, netán tereplovaglásra vágyna.

Muraközi lovak az Őrségi Nemzeti Park területén – Ezeknek a szilaj, sokoldalú őshonos lovaknak éppen a Vendvidék és környéke az őshazája. (És bárcsak több portán, lovardában találkozhatnánk velük errefelé…!)

Aki inkább fürdőzni szeret, Szentgotthárdon meleg időben a Hársas-tóban mártózhat meg, de rosszabb időben sem kell elkeseredni, mert a szentgotthárdi Termál- és Élményfürdőbe még ekkor is válthat belépőt.

Vendvidék, a gombászok nagy kedvence

A Vendvidéknél nagyszerűbb helyet keresve sem találhatnak a megszállott gombagyűjtők, hiszen az ízletes erdei csemegében különösen gazdag ez a táj. Ellenben azoknak sem kell elszontyolodniuk, akik nem ismerik még olyan tüzetesen a gombák világát, hiszen rendre tartanak az őrségi és vendvidéki településeken olyan túrákat, amelyek alkalmával megismertetik őket a legfontosabb tudnivalókkal és a legizgalmasabb érdekességekkel.

Az Őrségi Nemzeti Park honlapján az olvasható, hogy a nemzeti park területén – melybe a Vendvidék falvai is beletartoznak – mintegy 1500 gombafaj lelhető fel, köztük harminc védett. Ezeket nem szabad leszedni, károsítani a természetben. A nemzeti park igazgatóság itt gyűjtötte össze az érintett gombafajokat, és rövid, de lényegre törő leírást is mellékelt mindegyikükhöz: https://www.orseginemzetipark.hu/hu/info/termeszetvedelem/vedett-gombaink/index.html.

Ne lepődjünk meg, ha igazán különleges megjelenésű gombafajokra bukkanunk…!

Nagyon fontos tudni azt is, hogy nem védett erdőterületekben gyűjthető csak gomba (nem védett gombákra is igaz ez!), és ahol látjuk a védettségre vonatkozó táblát, ott semmilyen élő vagy élettelen növényt, állatot, gombát nem gyűjthetünk be, nem károsíthatunk. A nem védett (állami) erdőkben legfeljebb fejenként kettő kilogramm gomba begyűjtése engedélyezett magáncélra, míg kereskedelmi célokra előzetes engedély nélkül egyetlen darab sem.

Az Őrség és Vendvidék területén egyébként közel 30-40 ehető gombafaj kutatható fel, amelyek közül természetesen a különleges aromájú, megannyi ízletes eledelhez felhasználható vargánya a legnépszerűbb.

A gyűjtés során lehetőleg csak a biztosan felismert gombák kerüljenek a kosárba, de ha valaki mégis ragaszkodik a nem ismert gomba leszedéséhez is, azt mindenképpen külön kosárba kell helyezni, és meg kell vizsgáltatni egy gombaszakellenőrrel.