A szülők egyre gyakrabban feledkeznek meg arról, hogy a gyerekek nem elsősorban különórákon és óvoda utáni foglalkozásokon, hanem a játék során tanulnak leginkább. Ráadásul olyan tevékenységeknek is lehet komoly pozitív hatása, melyeket a szülő csak úgy „elnéz” a gyereknek, mint valami „haszontalanságokat”, amiknek úgy sincs semmi értelme.
Tény: túlzás kijelenteni azt, hogy a gyerek magától is tökéletesen tudja, mitől fejlődik – hiszen azért szükség van arra, hogy terelgessük őt, és érdekes fejlesztő tevékenységeket mutassunk be neki. De tény az is, hogy nem is volna olyan hatalmas túlzás az állítás.
Az persze természetes, hogy a hagyományőrző játékoknak és kreatív elfoglaltságoknak kiváló fejlesztő hatásai vannak, ahogyan a közös olvasásnak, verselésnek is, de alább néhány olyan tevékenység következik, amelyeket egyesek ugyan lekicsinylően csak „időpazarlásnak” vélhetnének, holott valójában nagyon is értékes elfoglaltságot jelentenek.
Matricagyűjtés
A matricagyűjtés sok szülő szemében csak nyűg, hiszen a gyerek minden egyes megpillantott matricát szeretne a magáénak tudni, amit nem is röstell anya és apa tudomására hozni. Olykor azért érdemes engedni a kérlelésüknek, nem is csak azért, hogy örömet szerezzünk nekik, hanem azért is, mert a matricagyűjtés számos fejlesztő hatást gyakorolhat a csöppségekre.
Kezdjük rögtön az egyik legérdekesebbel! A matricák rendezgetése során a gyerekeknek szükségszerűen fel kell szedniük és át kell ragasztaniuk a vékonyka papírocskákat, közben pedig arra is ügyelniük kell, hogy lehetőleg minél kevesebb helyen fogdossák össze, nehogy a féltve őrzött matricáikat megfosszák a ragadás képességétől. Mi ez, ha nem a finommotorika fejlesztésére alkalmas tökéletes gyakorlat?
Ezen felül a matricaszélek kitapintása, azok felszedése nagyfokú összpontosítást, kitartást és precizitást igényel, amelyek mind-mind építik a gyermek kibontakozóban lévő jellemét, a feladatokhoz való hozzáállását.
Ha pedig mindez még nem volna elég, a matricákat a gyerkőcök szeretik tematikusan sorba rendezni, ami a matematikai gondolkodást fejleszti. Amikor pedig szépnek találnak egy kompozíciót, vagy egyszerűen csinosítgatják a matricásalbum lapjait, akkor esztétikai érzékük és vizuális képességeik csiszolódnak.
Kavicsok, termések gyűjtögetése
A parkokat, erdőket járva a gyerekek első gondolatai közé szokott tartozni, hogy terméseket, kavicsokat gyűjtsenek. Nem kell eltántorítani ettől őket, sőt, nagyon hasznos is tud lenni, ha hagyjuk nekik felfedezni mindezeket.
A termések felismerése, a kavicsok és egyebek sorba rendezgetése a tulajdonságaik alapján, illetve azok csoportokba rendszerezése mind-mind fejlesztik a matematikai gondolkozást óvodáskorban. Mi több, napjaink műanyag játékai mellett a másféle „játszóeszközök” felfedezése a gyerekek taktilis érzékelését is fejlesztheti. A termések, kavicsok keresgéléséhez odafigyelésre, összpontosításra is szükség van, és akár a fizikai erőnlétnek is jót tehet, ha ide-oda kajtatva le-lehajolnak néhány szép „zsákmányért”.
A régi magazinok szétnyesése, a bennük lévő képek felhasználása
Nem csoda, ha a szülők nem minden esetben díjazzák, amikor a gyerekek a régi magazinokat, újságokat kezdik szétnyiszálni, hiszen nem kevés rendetlenség származhat ebből az elfoglaltságból. Persze, ha megkérjük utána a gyerekeket, hogy segítsenek az elpakolásban, vagy egyenesen maguk teszik ezt meg, akkor teljesen vállalható az elfoglaltság. Ne feledjük azt sem, hogy biztonságos ollóra és szülői felügyeletre van szükség ahhoz, hogy véletlenül se kerekedjen semmi baj a serény kreatívkodásból.
Az olló, illetve esetlegesen a ragasztó használata önmagában is elősegíti a finommotorikus készségek fejlődését, valamint precizitásra, összpontosításra és elmerült figyelemre készteti a gyermeket. Az írás előkészítésében is fontos szerepe lehet az efféle tevékenységeknek, hiszen a kéztőcsontosodás még zajlik az óvodáskorban.
Közös játék a háziállatokkal
A háziállatok kedves társai lehetnek a gyerekeknek, amennyiben a szülőnek van kapacitása a jószágok ápolására, gondozására, szükség esetén gyógyítgatására. Nemcsak az allergia kockázata csökken akkor, ha sok háziállat veszi körül pici kortól a gyerekeket, de egyes tanulmányok szerint a kicsik által megélt stressz szintjét is csökkenti a barátságos állatok, de még a kertben szabadon élő madarak közelsége is. Ez már önmagában is szuperül hangzik, de mondanom sem kell, ennél több előnyt is tartogat, ha állatbarát egy család!
Az empátia fejlesztésére a közös olvasás, a bábszínház és a közös játékok mellett a háziállatokkal való játék az egyik legkiválóbb módszer lehet. Tulajdonképpen nagyon nehéz is volna imitálni e tevékenység hatásait, hiszen az állatok különlegessége, hogy egészen másként kommunikálnak, mint mi, a gyerekeknek viszont a velük való együttműködéshez és játékhoz nemcsak ezt a tényt kell megérteniük, de az állatokra való alapos odafigyelés szükségeltetik ahhoz, hogy szép lassacskán megértsék azokat a jelzéseket is, amelyek eredetileg nem voltak egyértelműek.
Példákkal szemléltetve: egy gyerek „ösztönösen” talán úgy hinné, hogy a vicsorgó kutya jókedvét fejezi ki a mosolyszerű vizuális jelzéssel (ami egyébként veszélyes „félreértésekhez” is vezethet kettejük között), azonban némi szülői segítséggel hamar átérezheti a kutya haragját vagy félelmét, mihelyst belegondol abba, mit érezhet az eb, vagy ők mit éreznének az adott helyzetben. A sunyító ló hátracsapott füle is hasonlóan kétértelmű jelzés lehet, melyet hasonlóképpen érdemes tisztázni a kicsikkel.
Persze, más esetekben az állatok éppen nagyon kifejezően közlik az érzéseiket: ha a gyerek picit durvábban kezd bánni például egy kutyával, macskával, az állat meglehet, hogy elhúzódik kissé tőle, amikor pedig éhesek, a kutyák és cicák szintén félreérthetetlenül közlik szándékukat. Nem csoda, ha a gyerekek hamar egy húron kezdenek pendülni a kis kedvenceikkel, és igyekeznek azon, hogy az állatok minél „boldogabbak” legyenek.
Nem árt tudni, hogy ebben a korban a gyerkőcök még az állatokkal is éppúgy együttéreznek, mint kortársaikkal vagy a felnőttekkel, így lehetőleg ne is törjük le a lelkesedésük azzal, hogy azok „csak állatok”.
Közös sütés-főzés
Nemcsak az együttműködést és a szociális készségeket fejleszti, ha időnként a gyereket is bevonod a sütés-főzésbe, de a kézügyessége, finommotoros készségei is sokat fejlődhetnek. Persze, sok türelemre van szükség ahhoz, hogy vele együtt nyújtsd a tésztát és szaggass belőle formákat, de ha úgy érzi, segített neked, az az önbizalmára, önértékelésére is kiváló hatást tud gyakorolni. És ne feledd: a gyerekek számára ez is csak egy újabb érdekes és izgalmas játékos tevékenység lesz.
Futkározás, ugrálás, mászókázás
Tulajdonképpen minden, ami mozgást igényel, fejleszti a gyermeket. Nem kizárólag a fizikai erőnléte edződik, de egészséges szokásokat alakíthat ki, amelyek elkísérik egész felnőttkorában is, valamint az idegrendszer megfelelő fejlődéséhez is elengedhetetlen a gyakori mozgás. Ha teheted, mutass be a kicsinek érdekes új mozgásformákat – például úszás, lovaglás – is, de ha nincs is erre lehetőséged, meg fogja találni a módját a mozgásos kikapcsolódásnak, ha elég tér áll a rendelkezésére. Jót tesz az is, ha időnként kiruccantok valamerre a természetben.
(A borítókép forrása: pixabay.com / Skitterphoto)
