Menü Bezárás

Zero waste konyha – Apró lépések, amelyekkel óvhatod a környezetet, és akár spórolhatsz is

Zero waste konyha

Nehéz, de nem lehetetlen elkerülni, hogy a konyhai tevékenységek során sok hulladék keletkezzen. Ellenben néhány apró lépéssel közelebb kerülhetsz ahhoz, hogy zero waste (vagyis hulladékmentes) konyha révén segítsd a környezetet, elkerüld az élelmiszer-pazarlást, és akár spórolj is rendszeresen valamennyit.

Sok, és sokféle hulladék keletkezik az élelmiszerek beszerzése, feldolgozása, tárolása és akár azok el (nem) fogyasztása révén. Egyfelől a szervetlen hulladék, például a műanyagok mennyiségét érdemes csökkenteni, másfelől viszont a szerves hulladék – például a fel nem használható növényi részek – hasznosítása is érdekes kihívást jelenthet.

Mindezen felül pedig alapvető cél az is, hogy ne kerüljön ehető élelmiszer a kukába, hiszen sajnos a háztartásokban is jelentős élelmiszerpazarlás tapasztalható nemcsak a nagyvilágban, de a magyar konyhákban is.

A zero waste konyha öt alapelve:

  1. Utasítsd vissza! (A nem kellő csomagolásokat, egyszer használatos tárgyakat)
  2. Mérsékeld a vásárlást! (Vagyis, ne vegyél szükségtelen konyhai eszközöket, és a fogások okos megtervezése révén kerüld el a felesleges élelmiszervásárlást, s így az élelmiszerhulladék keletkezését.)
  3. Használd újra! (Természetesen az olyan csomagoló- és egyéb anyagokat, amelyeknek találsz valamilyen rendeltetési módot.)
  4. Hasznosítsd újra! (Az üveg, alumínium, PET műanyag és a papír újrahasznosítása ma már számos településen könnyedén megtehető.)
  5. Komposztáld! (Akár a balkonkertedben is hasznos tápanyag lehet a komposztált növényi hulladék.)

Kevesebb műanyagot, papírt a konyhába!

A konyhai hulladékok csökkentése gyakran a bevásárlásnál kezdődik, ezen belül is a felesleges csomagolóanyagok mennyiségét volna szükséges minél inkább csökkenteni.

Persze, az előre csomagolt ételeket nem vihetjük haza csomagolás nélkül, de amikor zöldséget, gyümölcsöt válogatunk, legtöbbször egészen nyugodtan helyezhetjük azt saját hálós zsákocskákba, vékony, áttetsző kis szütyőkbe. A péktermékek esetében is igaz ez, de természetesen az azért szükséges, hogy az újrahasználható zsákokat, szütyőket rendszeresen tisztítsuk.

Néhány magyar városban is felkereshetőek már csomagolásmentes boltok, ahol saját eszközbe lehet kimérni, illetve kiméretni a különböző termékeket.

A termékek hazacipeléséhez sem kell mindig műanyag szatyrot kérni, hiszen egy kosár vagy néhány vászontáska nemcsak környezetbarátabb, de kényelmesebb, esztétikusabb, s nem utolsó sorban biztonságosabb megoldást is jelent. (Kényelmes, mert a szatyor fülei nem vágják az ujjakat, biztonságos, mert vászontáska nem gyakran szakad ki a nehéz tejesdobozok sarkaitól és hasonló tételektől.)

Újabb sarkalatos pont az otthon használatos eldobható eszközök kérdése. A textil konyharuhák például ugyanúgy használhatóak a felületek törlésére, mint a papírtörlők, még ha ez több mosással jár is.

A kapszulás kávéfőzők esetében is rendszeresen keletkezik hulladék, és egyelőre a kapszulák újrahasznosítása, újrafelhasználása sem egészen megoldott – bár újratölthető kapszulák azért már akadnak a piacon.

A családi, baráti összejöveteleken még mindig sokan választják a praktikus papír/műanyag tálcákat, poharakat, szívószálakat is, de érdemes alaposan átgondolni, hogy nem jobb-e, tudatosabb-e, stílusosabb-e hagyományos tányérokban, poharakban kínálni az ételt és italt.

Tervezd meg előre a főzést és bevásárlást!

Ha impulzus alapján vásárolsz, gyakran olyasmi is kerülhet a bevásárlókocsiba vagy kosárba, amire a világon semmi szükséged, csak éppen abban a pillanatban, amikor megláttad, olcsónak vagy érdekesnek tűnt. Ez vezethet ahhoz, hogy felesleges kalóriákat viszel be, „nehogy kárba vesszen” a vásárolt élelmiszer, vagy akár ahhoz is, hogy az étel kidobására kényszerülsz. Mindezek tetejébe még teljesen feleslegesen is adtad ki végső soron a pénzt az egyébként nem kellő termékért.

Amennyiben viszont előre megtervezed a heti menüt, és akár ehhez igazítod a bevásárlásaidat, jóval kisebb az esélye annak, hogy hirtelen támadt ötlettől vezérelve feleslegesen vegyél le bármit a polcról. Az is beválhat, ha kevesebbszer, de konkrét listával térsz be az üzletekbe.

Személy szerint az online bevásárlást is hasznosnak találom, mert ilyen esetekben a rendelés leadása előtt újra át tudom nézni, valóban minden megvan-e, ami kell, és valóban kell-e minden. (Igaz persze, hogy nem mindenhol ügyelnek arra a kiszállítás során, hogy minimálisra mérsékeljék a csomagolóanyagok használatát.)

Az előre megtervezett sütés-főzés másik nagy előnye, hogy az esetlegesen megmaradó étellel is tudsz kalkulálni, és a napi menüt úgy alakíthatod, hogy semmi ne vesszen kárba. Ha például egy süteményhez a tojás fehérjére van szükséged, esetleg választhatsz mellé olyan fogást, amit a sárgájával kell sűríteni vagy ízesíteni. Amikor pedig olyan húsételt készítesz, amely után maradna csont vagy még felhasználható nyesedék, az tökéletes a másnapi húsleveshez használható alaplé elkészítéséhez. A zöldségekről lehámozott és levágott egyes részek szintén mehetnek alaplébe is. Az alaplét ráadásul le is lehet fagyasztani, praktikusan erre a célra műanyag dobozok is megfelelnek.

Az sem mindegy, hogy van-e rá valamilyen ötleted, hogy a megmaradt kenyérből mit készítenél. (Ha általában nem tudod, mihez kezdj a szikkadt kenyérrel, ez a cikk sokat segíthet!)

Újrahasználat, amíg csak lehet

Számos olyan csomagolóanyag van, amelyet eredeti, vagy akár új rendeltetésére lehet alkalmazni az elsődleges használat után. A PET-palackok például még alkalmasak lehetnek a növények öntözésekor vagy néhány kreatív projekthez is, míg a nejlonzacskókat ismét magaddal viheted a boltba, hogy ne kelljen mindig újat elvenned. Jó megoldást jelenthet minden utántölhető palack/flakon esetében csak az utántöltős termékváltozatot megvásárolni a későbbiekben, amíg ezt az adott tároló állapota engedi.

Ha teheted, komposztálj!

Ami elsőre szemétnek, hulladéknak tűnik, valójában értékes tápanyagforrás lehet a növények számára. Többféle komposztálási eljárás is létezik, s attól függ, mi minden kerülhet a komposztba, hogy melyiket alkalmazod.A levélkomposzt készítésekor értelemszerűen például csak száraz leveleket használunk, de amikor komposztgödörbe kerülnek a növényi hulladékok, akkor kis túlzással szinte bármi előtt szabad az út.

Van, amit az állatok is megkaphatnak!

A burgonya lehámozott héját és más, értékes, emberi fogyasztásra is alkalmas növény egészséges, vegyszerekkel nem kezelt részeit hőkezelve vagy nyersen (de nem sózva és fűszerezve) akár egyes állatok – köztük a házityúkok – is megkaphatják. Minden állattartó felelőssége, hogy tájékozódjon arról, mit ehet a háziállata és mit nem, de időnként érdemes lehet a konyhából származó maradék növényekkel is gazdagítani az étrendjüket.

Saját gyümölcstea, igen egyszerűen!

Ha almát, körtét hámozol, nem kell kidobnod a gyümölcs héját, hiszen egy sütőpapíron szétterítve napon megszáríthatod, majd gyümölcsteaként elkészítheted akár hetekkel, hónapokkal később is.

Újrahasznosítás

Amit nem tudsz újrahasználni vagy komposztálni, annak az újrahasznosításáról érdemes gondoskodni. Fontos, hogy a különböző típusú újrahasznosítható anyagokat minél tisztább formában helyezd a megfelelő kukába, és lehetőség szerint távolíts el róluk minden olyan részt, amely nem újrahasznosítható. A PET-palackokat a kukába helyezés előtt legjobb összepréselni, hogy ne foglaljanak sok helyet.

(A borítókép forrása: pixabay.com / Filmbetrachter)