Ha mindenképpen ki kellene választanom egyet az összes káposztás étel közül, az én voksom bizony a kapucnyikra (avagy kapucnyikára, kapusznyíkra – ki hogy ismeri) esne. A tölteléke hasonló a káposztás pogácsáéhoz, vagy akár a káposztás tészta feltétjéhez, azonban mindezt pirosló, puha kelt tésztába töltik, és zsírral kenik le, hogy szépen csillogjon.

A receptet a cikk végén találod!

A kapusznyík eredete

A kapusznyík eredetileg ízig-vérig szlovák eledel, azonban a velünk élő szlovák kisebbségnek köszönhetően Magyarországon többfelé, így különösen Csömör és Szarvas környékén, valamint a nógrádi és borsodi falvakban is jó ideig ismert volt ez a káposztás lepény.

Bár emlékeim szerint különösebb indok nem kellett a készítésére, a disznótorok alkalmával és nagyobb ünnepek környékén szinte minden alkalommal készült egy-egy adag kapusznyík. Nem volt ritka az sem, hogy az érkező vendéget kínálták vele, és a gyerekek is nagy örömmel fogadták az édeskés íze miatt.

Töretlen népszerűségének több oka közül az első alighanem az, hogy a káposzta az év nagyobb időszakában állt az emberek rendelkezésére, mint például a gyümölcsök többsége. Ez az oka egyébként annak is, hogy a téli húsfeldolgozás, a disznótorok kísérője volt a kapusznyík: hiszen káposzta még akkor is éldegélhetett a kertben, amikor a legtöbb lágyszárú növény már elhalóban volt a hideg napok miatt.

Természetesen ugyanígy elmondható az is, hogy a kapusznyík készítéséhez szükséges alapanyagok nem voltak kifejezetten drágák. (Már, ünnepi, vendégváró ételhez képest…) Akkoriban zsírt, lisztet, tejet, káposztát és tojást a legtöbben találtak otthon, így hát nem volt különösebb akadálya, hogy elkészítsék.

Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a tél közeledtével és a növényi eledelek megfogyatkozásával a káposztában található C-vitamin (még ha a hőkezelés hatására valamelyest kevesebb is lett benne) nagyban hozzájárult az emberek egészségéhez. Igaz persze, hogy ezeket a fogalmakat még nem feltétlenül ismerték, de könnyedén megfigyelhették a káposzta jótékony hatásait.

Hozzávalók a kapusznyík elkészítéséhez:

A kelt tésztához:

• 1 kg búzafinomliszt
• 2-3 dl langyos tej
• 2,5 dkg friss, vagy jó fél csomag instant élesztő
• 1 evőkanál cukor
• 1 evőkanál só
• 2 evőkanál szobahőmérsékleten lágyra olvadt sertészsír
• Egy tojás sárgája (elhagyható, de szerintem szép színt kölcsönöz a lepénynek)

A töltelékhez:

• Fél fej fehér káposzta
• 2-3 evőkanál zsír vagy olaj a dinszteléshez
• Ízlés szerint só, bors
• 3 evőkanál cukor (aki nem édesen szereti a káposztás ételeket, ezt kihagyhatja)

Ezen kívül:

• Egy felvert tojás, a tészta lekenéséhez
• Kb. 1-2 evőkanál sertészsír, a megsült lepények lekenéséhez

A kapusznyík elkészítése:

1. A kapusznyík készítésének (szerintem) legnehezebb része a káposzta lereszelése. Szeretem ezzel a lépéssel kezdeni, nemcsak azért, hogy hamar túllegyek rajta, de azért is, mert így amíg a tészta kel, bőven van idő a töltelék dinsztelésére. Általában közepes lyukú reszelőt választok – olyat, amin az almát szoktam reszelni.
2. Mivel általában kenyérsütőben keverem össze, én a kapusznyík tésztáját egyszerűen csak az ajánlott sorrendben (alulra a nedves, felülre a száraz alapanyagok) szoktam egymásra pakolni, de hagyományosan az alábbi módon kell(ene) eljárni: az élesztőt langyos tejben a cukorral felfuttatom, majd a tészta további alapanyagaihoz keverem. Ezután jól át kell gyúrni a tésztát, hogy ruganyos, jól formázható állagot kapjon.
3. A kész tésztát jó háromnegyed óráig hagyjuk kelni egy meleg helyen – akkor jó, ha már az eredeti térfogata duplájára kelt.
4. Közben nekiláthatunk a töltelék elkészítésének. A lereszelt káposztát nagy serpenyőben, fedő nélkül – hogy a felesleges folyadék folyamatosan el tudjon párologni – dinsztelni kezdjük, sóval, borssal ízesítjük. (A cukrot jobb a végére hagyni, vele könnyebben leéghet a töltelék, ha nem figyelünk.)
5. Ne tévesszen meg, hogy eleinte lassan puhul a káposzta: a vége felé már résen kell lenni, mert hamar leég! A töltelék akkor lesz jó, ha szép barna színű és mindenhol kellemesen lágy. Ilyenkor szoktam beletenni a cukrot, majd még forrón jól elkeverni benne.
6. Az elkészült tölteléket húzzuk félre a tűzhelyről, hagyjuk picit lehűlni.
7. Ha a tészta kellően megkelt, vágjuk 10-12 egyforma méretű részre, formáljunk belőlük óvatosan gömböcskéket, majd nyújtsuk őket kör alakúra.
8. Minden ilyen tészta-körbe kerülhet jó másfél-két evőkanál káposztatöltelék az egyik oldalra. A táskák formázásához a másik oldalt megfogva félbehajtjuk a tésztát, s végül villával körbenyomkodjuk azokat a széleket, ahol a két tésztarész összeér.
9. Végső lépésként villával megszurkáljuk a kapusznyíkok tetejét, majd megkenjük a felvert tojással őket. 180 fokra előmelegített sütőben negyed óra alatt szép pirosra sülnek.
10. A sütőből frissen kivett kapusznyíkot finoman átkenjük kevés olvadt sertészsírral.