Ki ne vágyna néha egy kis édességre? Hiszen manapság már szinte elképzelhetetlen az életünk anélkül, hogy legalább néha-néha desszertekkel, édes italokkal vagy cukros fogásokkal ne kényeztetnénk ízlelőbimbóinkat. De mit tehetünk, ha attól tartunk, túl sok cukrot eszünk? Tényleg vannak olyan alternatívák, amelyek kiválthatják a cukrot?
Kristálycukor
A finomított cukor a legelterjedtebb édesítőszer. Magyarországon sokáig jelentős volt a cukorrépatermesztés, de ma már javarészt külföldről érkezik a cukorkészítés alapanyaga is. A kristálycukor ára kedvező, az íze (az édességét leszámítva) semleges, a felhasználása pedig nagyon sokoldalú, így nem meglepő, hogy továbbra is első helyen áll a legnépszerűbb édesítőszerek közt.
A gond nem azzal van, ha néha fogyasztjuk, hanem a túlzott mennyiséggel. A cukor sok üres kalóriát ad, hirtelen megemeli a vércukorszintet, ami azután gyorsan vissza is esik – emiatt könnyen kialakulhat vércukoringadozás, fáradtságérzet, nassolási vágy. Ráadásul hosszú távon hozzájárulhat elhízáshoz és a bélflóra kedvezőtlen változásaihoz is.
Nem csoda, hogy sokan alternatívákat keresnek. De vajon tényleg jobbak ezek?
Aszpartám
Az egyik legismertebb mesterséges édesítőszer. Már az 1980-as évek óta használják (NutraSweet néven), ma pedig leggyakrabban az „E951” jelölést láthatjuk a címkéken.
Előnye, hogy kalóriamentes, így a diétás és cukormentes termékek kedvelt összetevője. A szervezet lebontja két aminosavra (fenilalanin, aszparaginsav) és metanolra. Egészséges embereknél ezek nem okoznak gondot, kivételt csak egy ritka genetikai betegség, a fenilketonuria jelent, amikor a fenilalanin felhalmozódhat.
Az aszpartám körül sok a vita. Egyesek fejfájást vagy daganatos kockázatot hoznak összefüggésbe vele, de erre eddig nem született meggyőző bizonyíték. A kutatások többsége szerint biztonságos, bár van olyan eredmény, ami férfiaknál gyenge összefüggést talált bizonyos rákfajták kockázatával. Érdekesség, hogy némelyik vizsgálatban a fogyasztók többet ettek mellette (talán kifejezetten a hatására), tehát közvetve akár súlygyarapodást is okozhatott.
A jelenlegi ismeretek alapján kis mennyiségben nyugodtan fogyasztható, de érdemes a mértékletességre törekedni.
Szacharin
Szintén régi mesterséges édesítőszer. Rossz hírét annak köszönheti, hogy patkányokon végzett kísérletekben összefüggést találtak a szacharin fogyasztása és a hólyagrák között. Később kiderült, hogy ez az eredmény emberre nem érvényes. Azóta több kutatás sem igazolta a rákveszélyt.
Ennek ellenére nem javasolt túlzásba vinni. A megengedett napi mennyiség kb. 5 mg/testsúlykilogramm. Nagyobb dózisban fokozhatja az étvágyat, így a fogyókúrázók könnyen ellentétes hatást érhetnek el vele.
Méz
Az egyik legősibb édesítőszer, amely típusától függően vitaminokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat is tartalmaz. A vércukorszintre kedvezőbb hatással van, mint a finomított cukor, és mérsékelt fogyasztás mellett jótékony lehet.
Természetesen a méz is cukorforrás, ezért túlzásba vinni nem ajánlott. De ha valaki a teáját fehér cukor helyett inkább mézzel ízesíti, azzal valószínűleg jobb döntést hoz.
Agavészirup
Sokan szuperélelmiszerként emlegetik, de a valóság árnyaltabb. Bár a növény maga számos hasznos anyagot tartalmaz, a szirup főleg fruktózból áll.
A fruktóz nagy mennyiségben még a glükóznál is károsabb lehet: növeli az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú diabétesz, a máj- és szívbetegségek kockázatát. Igaz, hogy gyümölcsökből is beviszünk fruktózt, de ott rostok és más tápanyagok is kísérik, ami viszont bizonyos értelemben ellensúlyt jelenthet.
Az agavészirup tehát nem „csodacukor”, inkább csak egy új divat.
Xilit (nyírfacukor)
A „természetes” édesítőszerek közül az egyik legnépszerűbb. Előnye, hogy feleannyi kalóriát tartalmaz, mint a kristálycukor, és a vércukorszintet sem emeli meg hirtelen. Kutatások szerint még a fogszuvasodásért felelős baktériumokat is visszaszoríthatja.
Hátránya, hogy sokaknál puffadást, hasmenést okoz, főleg nagyobb adagban. A kutyák számára viszont már kis mennyiségben is mérgező, ezért a gazdiknak különösen körültekintően kell tárolniuk.
Idővel a szervezet hozzászokhat, így a kezdeti kellemetlen tünetek enyhülhetnek. Irritábilis bél szindrómásoknak viszont nem ajánlott.
Stevia
A dél-amerikai növény leveleiből készült édesítőszer sokak szerint az egyik legjobb választás. Szinte kalóriamentes, nem emeli meg a vércukorszintet, így a fogyókúrázók és cukorbetegek is előszeretettel használják.
Hátránya, hogy nagy adagban egyeseknél a vesére vagy a szív- és érrendszerre gyakorolhat kedvezőtlen hatást. Gyógyszert szedőknek, kisgyermekeknek és várandós nőknek érdemes orvosi tanácsot kérniük a rendszeres fogyasztás előtt.
Ettől függetlenül a stevia az egyik legbiztonságosabb alternatíva, és akár otthon is nevelhető, mint dísznövény.
Melasz
A cukorgyártás mellékterméke, ami tele van ásványi anyagokkal: magnézium, kálium, vas, kalcium és még sorolhatnánk. Édesítésre jól használható, ráadásul karakteres, mély ízt ad a desszerteknek.
Cukortartalma azonban szintén magas, ezért nem fogyasztható korlátlanul. Inkább különleges ízesítőként, mintsem „egészséges cukorpótlóként” érdemes gondolni rá.
Nádcukor és barna cukor
Bár sokan egészségesebbnek hiszik, valójában a nádcukor és a répacukor kémiailag szinte teljesen azonos. A barna cukor annyiban különbözik, hogy tartalmaz valamennyi melaszt, ezért kissé más az íze és valamivel több ásványi anyagot tartalmaz.
Lényegi egészségügyi előnyt viszont egyik sem kínál a hagyományos cukorhoz képest.
Összegzés
Nincs tökéletes édesítőszer – mindegyiknek vannak előnyei és korlátai. A kulcs a mértékletesség és a tudatosság. Ha változatosan használjuk őket, és figyelünk a mennyiségre, akkor az édes ízekről sem kell teljesen lemondanunk.
