Menü Bezárás

5 dolog, amit nagyon sokan tudnak rosszul a tojásról

A tojás az egyik olyan élelmiszer, amelyet a legtöbb család szinte nap mint nap levesz a boltok polcairól. Egyaránt akadnak támogatói és „ellenzői”, és persze szólnak érvek ellene, mellette pedig talán még több. Mégis, sok tévhit él a fejekben még ezzel az alapvető eledellel kapcsolatban is!

1. A tojás sárgájának a színe azt mutatja, mennyire „jó” a tojás

A tojás sárgájának a színe alapvetően ma már nem feltétlenül alkalmas annak megállapítására sem, hogy mennyire volt egészséges a tyúk.

Akadnak olyan tápgyártók, akik színpalettával látogatnak el a gazdákhoz, s a megfelelő tápot kiválasztva a tyúkok kellően citromsárga, vagy éppen akár sötét narancssárga sárgájú tojást fognak tojni. Ez elsőre talán rémisztőnek tűnik, de valójában teljesen hétköznapi és ártalmatlan növények hatására is változhat a tojássárgája színe. A kukorica például jellegzetes sárga színt eredményez (igaz, jobb nem túl sok kukoricát adni kiváltképpen a nyári hónapokban a tyúkoknak, hiszen ha elhíznak, nehézzé és veszélyessé válhat számukra a tojás folyamata), s ugyancsak szép sárga színt eredményeznek a friss, jó minőségű fűfélék is, amelyekhez a tyúk szabadon tartva hozzájuthat. A pirospaprika hatására nagyon sötét narancs színű lesz a tojás sárgája, de akadnak még olyan karotinoidok is, amelyeket a táphoz adva kellemes, mély narancssárga színt lehet elérni.

Ha a fenti tényezőt nem vesszük figyelembe, alapvetően elmondható, hogy a nagyon halvány vagy zöldes tojássárgája annak a jele is lehet, hogy a tyúk valamilyen tápanyagban hiányt szenved.

2. Minden napra egy tojás

A tyúkok alapvetően nem tojnak minden nap egy tojást. Hogy mennyi is az annyi, azt fajtája válogatja, akadnak tojáshasznú fajták (pl. leghorn) amelyeknél ez a mutató heti négynél is több lehet, de egyes dísztyúkok, így például a sebright inkább a heti 1-4 tojást tudja produkálni. Azt, hogy a tyúk éppen tojik-e, vagy sem, meglepően nagy részben befolyásolja a napfényes órák száma. Télen előfordul, hogy egyáltalán nincs is tojás, tavasszal pedig hirtelenjében akár heti hat tojás sem kizárt. Éppen ezért az olyan telepeken, ahol folyamatosan, az év minden napján szükség van a meghatározott mennyiségű tojásra, mesterséges világítással tudják ezt megoldani.

3. A tojás és a koleszterin sokat vitatott kapcsolata…

Korábban a tojásfogyasztás ellen hozták fel érvként, hogy mivel sok koleszterint tartalmaz a sárgája, ezért a szívbetegeknek, valamint azoknak, akiknek más okból kell szemmel tartaniuk a koleszterinszintjüket, nem javasolják a túlzott fogyasztását.

Ekkor még úgy vélték, az élelmiszerben lévő koleszterin a szervezetben is növeli a koleszterinszintet, azután azonban egyre több tanulmány fogalmazta meg, hogy ez nem tartozik az elsődleges tényezők közé, s így például a mérsékelt tojásfogyasztás sem különösen nagy kockázati tényező.

Csakhogy 2019 márciusában a JAMA nevű lapban ismét olyan tanulmányt publikáltak, amely szerint a magas koleszterintartalmú eledelek – így például a tojás – fogyasztása megnövelte az idő előtti elhalálozás és a szívbetegség kockázatát. A kutatók megfigyelése szerint napi minden újabb fél tojás 6 százalékkal emelte a szívbetegség kockázatát, s nyolccal az idő előtti elhalálozás kockázatát.

Mivel azonban a tojásban számtalan értékes tápanyag (omega3-zsírsavak, vitaminok és ásványi anyagok) is fellelhető, ezért nem kell menten elriadnunk a tojásevéstől – de azért ne is vigyük túlzásba a tojásfogyasztást.

4. A fehér héjú tojás „kevésbé egészséges”

Újabb tévhit, hogy a tojáshéj színe bármiféle összefüggésben áll azzal, hogy mennyire „egészséges” a tojás, vagy hogy akár milyen körülmények között tartották a tyúkokat. Éppenséggel, mivel hazánkban a tojótyúkok nagy részének barna a színe, így a tojásuk is pigmentáltabb, miközben az Egyesült Államokban népszerű fajták és fajtahibridek inkább fehérek, ezért ott gyakoriak a hófehér tojások. Vagyis, a tojáshéj színe az azt tojó tyúk pigmenttermelésétől függ, nem egyébtől. Ha pedig már a házityúkok színéről esett szó: talán meglepő lehet, hogy a húshasznú szárnyasok viszont hazánkban is jellemzően fehér színűek. Ennek persze praktikus okai vannak, hiszen a vásárlók hamarabb kiszúrják a barna tollkezdeményeket a megkopasztott csirkén vagy a csirkehúson, mint a fehéreket, így a boltok polcain a fehér csirkék húsa „előnyt élvez” a barnákéval, hovatovább, kendermagosokéval vagy feketékével szemben.

5. Csak feltörés után lehet látni, hogy romlott-e

Újabb gyakori tévhit, hogy a tojást fel kell törni ahhoz, hogy lássuk, vajon megromlott-e. Egy egyszerű trükkel szerencsére könnyedén megtudhatjuk, fogyasztható-e még, s ehhez nem is lesz szükség másra, mint egy pohárra vagy tálra, vízre, meg persze a tojásokra. Ha a hideg vízbe tett tojások lebegnek a vízben, akkor inkább ne használjuk őket, ha egészen elmerülnek, akkor igazán frissek, ha pedig egyik oldaluk picit megemelkedik, de egyébként lent maradnak, akkor ne szalasszuk el az alapos hőkezelést. Utóbbi tojások leginkább a hosszú főzéshez alkalmasak.

+1. Minden tojásban kiscsibe van

Ijesztően gyakori tévhit az, hogy minden tojás termékeny. Éppenséggel, valóságos csoda volna, ha például az üzletekben kapható tojások termékenyek lennének, hiszen a tyúkok, amelyek ezeket tojják, kakassal talán életükben nem is találkoznak.

A borítókép forrása: pixabay.com / congerdesign